A fascia egy csodálatos óriási szervrendszer, kezelésének alapjait az ’FDM’ és a ’Dinamikus manuálterápia’ keretei között sajátítottam el.

A fascia változatos elrendeződésű kollagénrostokból felépülő kötőszövet. Megkülönböztetünk felületes, mély és viscerális fasciaréteget, melyek ereknek, idegeknek adnak helyet a bőr alatt, beburkolják, elválasztják, csoportosítják izmainkat, zsákszerűen burkolják belső szerveinket.

Az egész testünkön áthaladó fasciarendszer a húzási és terhelési irányoknak megfelelően funkcionális és strukturális – működés és szerkezetbeli – kinetikus láncokat alkot, összesen 12 myofascialis meridiánból, vonalakból álló rendszer létét Tom Mayers boncteremben is bizonyította.

A fascia – ha egészséges – támaszt, vázat alkot, biztosítja a szövetek, izmok egymáson való gördülékeny elcsúszását.

A myofasciális rendszer az izom és az őt körülvevő fasciaréteg anatómiai és funkcionális egysége. A fascia rugalmas és adaptív, húzási ingerre megnyúlik de rugalmasan visszanyeri alakját ha az inger megszűnik. Viszkozitása mozgási ingerre, energiára nő, elcsúszási képessége nő. Mozgásszegény életmód esetén ez a viszkozitás csökkenni fog, a rendszeres húzási inger hiányában letapadnak, és távolabbi redszerekben is is problémát fog okozni.

Ha a myofascia hosszasan rögzült testhelyzettel szembesül, nincs meg az éltető rendszeres húzási ingere, alkalmazkodni fog, de az alkalmazkodásba belefárad, dekompenzálódni kezd, a fascia rétegek összetapadnak, adhéziók vagyis triggerpontok fognak kialakulni benne.

A fascia gazdag idegekben, a triggerpontok komoly fájdalmakat okoznak. Acut myofasciális fájdalmat gyakran izomhúzódásnak élünk meg vagy annak diagnosztizálják. A triggerpontok gyakran éles, szaggató fájdalmat adnak ami a kezelés során alábbhagy. Bizonyos fasciatechnikák ajánlása szerint a kezelés során a páciensnek tízből tízes fájdalmat kell éreznie, és a fascia ezután tud a gyógyulás irányába újrastrukturálódni. (A fájdalom skálán a legnagyobb szám a tízes, amit a páciens élete során legnagyobbként megélt fájdalom, a nulla pedig a fájdalommentes állapot)

Az alapos vizsgálat során, a testtartásban aszimmetriákat keresünk, megnézzük az aktív és a passzív mozgástartományokat, izomerő skálával térképezzük fel az izmok erejét, leteszteljük azok nyújthatóságát, tapintással  szöveti diagnózist alkotunk és megkeressük a láncokban található problémákat, trigger pontokat. A triggerpontok kezelése manuális, fájdalmas kezelés, de megszokható, az eredmény érdekében érdemes beletenni a fájdalmat, mert egy alapos kezelés nagy segítség a fájdalomcsillapításban és a mozgáskorlátozottság leküzdésében.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy amellett, hogy én is a lehető legnagyobb hatással akarok lenni egy – egy problémára, sosem hagyom figyelmen kívül a páciens hozzáállását a fájdalom mértékéhez és rá van bízva hogy hol van számára az elviselhetőség határa. A fájdalom és annak psychés affektusai teljesen szubjektívek, a páciensnek teljes mértékben joga van meghatározni, mekkora fájdalmat ér meg neki az eredmény.

A fájdalomba belefáradás esetére a manuálterápiának rengeteg fogása és módszere van, amikkel a diszfunkcionális izmokon, elakadt ízületeken segíteni tudunk, triggerpontok óvatosabb oldása után például aktív és passzív nyújtási, lazítási technikákat is alkalmazunk.